Intézménymutató:
Budapesti Roman Kulturalis Intezet/Kozpont/Alapitvany/Egyesulet/Tarsasag/Klub
2009. április 10.
„Az archaikus és a modern, kelet és nyugat, a népi szövészet és a gobelinszövészet monumentális szintézisét szeretném a művészetemmel megteremteni” – idézte Gazdáné Olosz Ellát férje, Gazda József Budapesten a Román Kulturális Intézetben, a textilművész emlékére szervezett kiállítás megnyitóján. Gazda József úgy vélte, felesége korai halálával a sors a szándékot megtörte, a szintézis mégis benne van a művekben. Mint mondta, Gazdáné Olosz Ellának a világ nagy művészeti centrumaitól távol, a székelyföldi provinciában sikerült egyetemes értéket alkotnia. /A szintézisek faliszőnyegei. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./
2009. április 27.
A XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál sikeres hétvégi zárása után a Budapesti Román Kulturális Intézetben találkoznak április 27-én a kortárs román próza legrangosabb alkotói. A 32, Romániából érkezett szerző és fordító jelenik meg ezen a találkozón. Díszvendégországként Románia egy exkluzív, száz négyzetméteres kiállítóteret kapott a könyvfesztiválon. A negyedévente megjelenő európai kulturális folyóirat, a Magyar Lettre Internationale 72. száma kiemelt helyet szentelt a román írók és irodalom bemutatásának. A román stand, megnyitása után szinte megközelíthetetlen volt, olyan sokan eljöttek. A számtalan beszélgetés közül az egyik legérdekesebb a román irodalom „nagyasszonyával”, Gabriela Adamesteanuval zajlott. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Román könyvsiker Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2009. május 11.
Kiállításokkal, dzsesszkoncerttel, filmmel, román borral, dán sörrel, magyar pogácsával és persze nagy-nagy vendégszeretettel várta a budapesti Román Kulturális Intézet az érdeklődőket az első, általuk szervezett Kulturális Intézetek Éjszakáján, május 8-án. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Kultúrák éjszakai találkozója. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2009. június 1.
A Budapesti Román Kulturális Intézet szervezésében június 3-án nyílik meg a nemrég elhunyt kiváló szobrászművész, Jecza Péter kiállítása a Zikkurat Galériában. A Ragyogások – In memoriam Jecza Péter tárlaton a művész 49 alkotását (fafaragásokat és bronzszobrokat) láthatják az érdeklődők. /Balázs Katalin: In memoriam Jecza Péter – Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 1./
2009. június 4.
A budapesti Román Kulturális Intézet (BRKI) szervezésében június 3-án megnyílt a Ragyogások – In memoriam Jecza Péter című kiállítás, amely az idén március 24-én elhunyt temesvári szobrászművésznek állít emléket. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Jecza emléke Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2009. október 14.
Magyarországon eddig még nem vetített alkotásokat, többek között fesztiváldíjas játékfilmeket láthat a héten a Budapesti Román Kulturális Intézet jóvoltából a budapesti közönség. Sokan gyűltek össze az Uránia Nemzeti Filmszínházban október 12-én, kerekasztal-beszélgetéssel elevenítették fel a húsz évvel ezelőtt történteket, s megidézték a müncheni székhelyű Szabad Európa Rádiót (SZER). A SZER egykori munkatársai emlékeztek az 1951 és 2008 között működő román szerkesztőség mindennapjaira, az adó körül kibontakozó érdekellentétekre, a lehallgatásokra és a parancsba adott máig tisztázatlan meggyilkolásokra. Alecu Solomon A hidegháború hullámain című 2007-es dokumentumfilmje a románok milliói számára reményt adó Szabad Európa Rádióról szólt. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Román átmenet Pesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
2009. október 28.
3B: Bauhaus–Budapest–Bukarest címmel kiállítás és előadássorozat kezdődött meg október 26-án Budapesten a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a budapesti Román Kulturális Intézet szervezésében. Kilencven évvel ezelőtt alakult meg a Bauhaus, a 20. század első felének legjelentősebb művészeti intézménye. A jeles évfordulóról a világ számos országához hasonlóan Magyarország is megemlékezik, méghozzá a budapesti Román Kulturális Intézet székházában, ahol közös szervezés eredményeképpen magyarországi hallgatók munkáiból nyílt kiállítás. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Vizualitás a 3B vonalán. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2009. november 17.
A 80-as évek legnagyobb romániai rezsimellenes munkáslázadásáról nyílik dokumentumkiállítás a Securitate, a volt román titkosszolgálat irattárának anyagából november 17-én Budapesten, a Román Kulturális Intézetben „Az 1511-es bevetés – Brassó, 1987. november 15. ” címmel. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság munkájának eredményeként tablókon mutatják be a brassói munkáslázadás történetét. Emellett egy plazmatévén rövid dokumentumfilm is pereg az akkori eseményekről. A tablókon az érdeklődő időrendi sorrendben követheti végig az eseményeket fotókon, dokumentumokon keresztül, így a felkelés résztvevőinek meghurcolását, a kihallgatásokat – amelyek több mint 300 embert érintettek – rögzítő jegyzőkönyveket. /A brassói lázadás Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./
2009. december 18.
Harmadszor díjazott a Budapesti Román Kulturális Intézet (BRKI): Rév István történész nívó-, Alföldi Róbert színész-rendező kultúra-, míg négy újságíró – Orbán Györgyi, Klein Judit, Kaupert Edit Júlia és Hegedűs István – jubileumi médiadíjjal lett gazdagabb. „Ezzel a 2007-ben alapított díjjal szeretnénk bizonyítani, hogy mi a befogadó országot és az annak értékeit képviselő személyeket tiszteljük. Ezzel a díjjal a magyar kultúrát szeretnénk honorálni, szorosabbra fűzni a kapcsolatot Románia és Magyarország ultúrája között” – mondta nyitóbeszédében Brindusa Armanca, a BRKI igazgatója, majd rátért az este főszereplőinek, azaz a díjazottaknak a bemutatására. Rév István történész professzor, a budapesti Open Society Archives (OSA Archívum) kutatóintézet igazgatója példaértékű erkölcsi magatartásáért, valamint a kelet- és közép-európai demokráciák megerősítése érdekében kifejtett munkája elismeréseként nívódíjat vehetett át. Kimagasló színvonalú újságírói munkájuk elismeréseként Orbán Györgyit, a Magyar Távirati Iroda munkatársát, Klein Juditot, a Magyar Televízió kisebbségi műsorok szerkesztőségének szerkesztőségvezetőjét, Kaupert Edit Júliát, a Magyar Rádió szegedi stúdiója román nyelvű szerkesztőségének vezetőjét, valamint a Csíkszeredában született Hegedűs Istvánt, a Magyar Televízió Kárpát Expressz című műsorának kiemelt szerkesztőjét részesítette jubileumi (1989–2009) médiadíjban. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Díj az értékmegőrzésért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
